×

Figyelmeztetés

JFolder::create: Nem lehetett létrehozni a mappátPath: /var/www/co/media/com_comment/cache

Terepjárók: A megismerés és a dokumentáció dilemmái

 

Meghívó

 
2014-ben jelent meg Alice Goffman monográfiája, amely egy philadelphiai, kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó társaságban végzett terepmunkájának eredményeit mutatja be. A könyv élénk érdeklődést váltott ki, ugyanakkor heves vitát is generált (ld. még) az amerikai társadalomkutatók körében, amely a szociológiai terepmunka alapvető dilemmáira világított rá. Mindenekelőtt adódott a kérdés: Igazolhatja-e a megismerési igény a törvényes határok átlépését? Továbbá: támogathatja-e a tudományos közösség a kutatóra (és esetleg másokra) veszélyes kutatási stratégiákat? Azonban az etikai dilemmák mellett és mögött a terepkutatás hatékony módszereiről vallott véleménykülönbségek is előkerültek: Milyen kérdések megválaszolásáért érdemes terepre menni? Mennyi időt kell ott tölteni? Egyedül vagy csapatban hatékonyabb-e dolgozni? Mennyire érdemes közel kerülni az alanyokhoz? Mennyire fontos, hogy ők mit mondanak? Hogyan kell dokumentálni, amit látunk és hallunk?
A beszélgetésen a terepkutatás újra növekvő népszerűsége és a Goffman-vita nyomán reflektorfénybe került régi dilemmákat vesszük elő. Két előadónk, Durst Judit és Kovács Éva eddigi munkásságával markánsan foglalt állást a fenti kérdések többségében egyik vagy másik oldalon. Gondolataik szembesítésével mutatjuk be a terepkutatás néhány alapvető módszertani problémáját és a kortárs válaszokat.
 

Durst Juditdurst

etnográfus, az University College London kutatója közel két évtizede dolgozik nehezen megközelíthető, mélyszegénységben élő közösségekben. E közösségekben a legnehezebben, hosszú, kényes terepmunkával és/vagy jelentős kockázatokkal feltárható motivációk és folyamatok megismerésére törekszik. Korábban elsősorban a demográfiai magatartás érdekelte, az utóbbi időben pedig többek között az illegális hitelezés és a kivándorlás vizsgálatával foglalkozik.

KovacsEJKovács Éva Judit

tudományos tanácsadó, az MTA TK Szociológiai Intézet Módszertan és Kutatástörténet Osztály vezetője, és a bécsi Wiesenthal Institut für Holocaust-Studien kutatási igazgatója. Emellett alapító vezetője a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhelynek valamint az MTA TK Kutatási Dokumentációs Központjának. Legtöbb kutatásának fókuszában a személyes és kollektív emlékezet állt. Legutóbbi nagyszabású és nagyhatású esettanulmányos kutatásáról a Kint és bent: Lokalitás és etnicitás peremvidékeken című könyvben számolt be kollégáival.

 

Vitavezető: Nagy Veronika(Universiteit Utrecht)

 

Beharangozónak: Az etnográfia növekvő jelentősége?

What if Sociologists Had as Much Influence as Economists? New York Times, 2017. március 17.

Kapcsolódó blogposzt

 

Irodalom

Durst Judit ajánlata

Desmond, M. (2014). Relational ethnography. Theory and Society, 43(5), 547-579.
Venkatesh, S. (2002). Doin'the hustle'Constructing the ethnographer in the American ghetto. Ethnography, 3(1), 91-111.

Kovács Éva ajánlata

Olvasmány-lista közösségkutatások elé

 

 

Comments powered by CComment