Home (3)
elmélet és empíria - a résztvevők
Előadó: Wessely Anna
a kortárs magyar szociológia egyik meghatározó személyisége. Iskolateremtő pedagógus, többek között tudományszociológiai, kultúraszociológiai, társadalomelméleti és szociológiatörténeti témákban képezte az elmúlt évtizedekben a szociológusokat az ELTE-n. Számos szociológiai folyóiratot és könyvsorozatot szerkesztett, vezette az ELTE tudományos diákköri tanácsát, igazgatta az ELTE Angelusz Róbert Szakkollégiumát, és tanszékvezető volt az ELTE TáTK-n. Jelenleg a Magyar Szociológiai Társaság elnöke.
Read more: elmélet és empíria - a résztvevők
Write comment (1 Comment)Terepjárók
Terepjárók: A megismerés és a dokumentáció dilemmái
Meghívó
Durst Judit
etnográfus, az University College London kutatója közel két évtizede dolgozik nehezen megközelíthető, mélyszegénységben élő közösségekben. E közösségekben a legnehezebben, hosszú, kényes terepmunkával és/vagy jelentős kockázatokkal feltárható motivációk és folyamatok megismerésére törekszik. Korábban elsősorban a demográfiai magatartás érdekelte, az utóbbi időben pedig többek között az illegális hitelezés és a kivándorlás vizsgálatával foglalkozik.
Kovács Éva Judit
tudományos tanácsadó, az MTA TK Szociológiai Intézet Módszertan és Kutatástörténet Osztály vezetője, és a bécsi Wiesenthal Institut für Holocaust-Studien kutatási igazgatója. Emellett alapító vezetője a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhelynek valamint az MTA TK Kutatási Dokumentációs Központjának. Legtöbb kutatásának fókuszában a személyes és kollektív emlékezet állt. Legutóbbi nagyszabású és nagyhatású esettanulmányos kutatásáról a Kint és bent: Lokalitás és etnicitás peremvidékeken című könyvben számolt be kollégáival.
Vitavezető: Nagy Veronika(Universiteit Utrecht)
Beharangozónak: Az etnográfia növekvő jelentősége?
What if Sociologists Had as Much Influence as Economists? New York Times, 2017. március 17.
Irodalom
Durst Judit ajánlata
Desmond, M. (2014). Relational ethnography. Theory and Society, 43(5), 547-579.
Venkatesh, S. (2002). Doin'the hustle'Constructing the ethnographer in the American ghetto. Ethnography, 3(1), 91-111.
Kovács Éva ajánlata
Olvasmány-lista közösségkutatások elé
Logisztikus regresszió
Módszeresen 5.
Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
Az előadás diái
Kisfalusi Dorottya és Koltai Júlia
Társadalomtudományi kutatások során gyakran szeretnénk választ kapni olyan kérdésekre, hogy többváltozós regresszióelemzésben hogyan változik egy-egy magyarázó változó hatása, ha más változókat is bevonunk a modellbe, illetve hogyan különbözik egy-egy változó hatása a megfigyelési egységek különböző csoportjaiban. Az első esetnél tehát arra lennénk kíváncsiak, hogy vajon a már bent lévő változó hatása az újonnan bevont változó kontrollálásának köszönhetően változott-e (van-e interferencia); a másodiknál pedig arra, hogy vajon a minta különböző alcsoportjaiban (például nemzetközi kutatások során különböző országokban) másképp működik-e a modellünk. Míg lineáris regressziós modellekben ilyen összehasonlításokat könnyen tehetünk, addig a logisztikus (és más nem lineáris) regressziós modellek paraméterbecslései egy fontos vonatkozásban másképp viselkednek: befolyásolják őket a modellből kihagyott változók, abban az esetben is, ha a kihagyott változók függetlenek a modellbe bevont magyarázó változóktól, tehát nagyságukra hatással van a modell meg nem magyarázott része. Ennek következtében a logisztikus regresszióelemzés során gyakran használt esélyhányadost, illetve az esély logaritmusát nem értelmezhetjük egyértelműen a hatás nagyságát mutató mérőszámként, mert ezek a nem megfigyelt heterogenitás mértékétől is függnek.
Emiatt a logisztikus regresszió esetében a következő nehézségekkel szembesülünk:
(1) problémás az esély logaritmusát és az esélyhányadost szubsztantív hatásként értelmezni, mert a nem megfigyelt heterogenitást is tükrözik;
(2) problémás az esély logaritmusát és az esélyhányadost különböző magyarázó változókat tartalmazó modelleknél összehasonlítani, mert a nem megfigyelt heterogenitás a modellekben eltérő lehet;
(3) problémás az esély logaritmusát és az esélyhányadost különböző mintákon, időpontokban és csoportokban összehasonlítani, mert a nem megfigyelt heterogenitás eltérő lehet.
1999 óta több tanulmány is rávilágított a logisztikus (és más nem lineáris modellek) során felmerülő problémák egy-egy szeletére (a csoportok közötti összehasonlítás és interakciós hatás problémájával kapcsolatban lásd: Allison 1999, Keel and Park 2006, Long 2009, Williams 2009, 2010 és 2016; modellen belüli hatáserősségről és a marginális hatásokról lásd Bartus 2003a és 2003b). 2010-ben jelent meg Carina Mood sokat idézett „Logistic Regression: Why We Cannot Do What We Think We Can Do, and What We Can Do About It?” című cikke, mely a logisztikus regresszióelemzéssel kapcsolatban felmerült problémák összefoglalása mellett a problémák megoldására tett javaslatokról is összefoglalót nyújt. Azóta a felmerült problémákkal kapcsolatban további megoldási javaslatok születtek: az együtthatók különböző modellek közötti összehasonlításáról például lásd Kohler et al. 2011 és Karlson et al. 2012, illetve egy másik nézőpontból az esélyhányados védelmében is készült tanulmány (Buis 2016).
Az előadás és az azt követő vita során áttekintjük a logisztikus regresszióelemzéssel kapcsolatos leggyakoribb problémákat és foglalkozunk a különböző megoldási javaslatok (marginális hatások, lineáris valószínűségi modell, y-standardizálás, KHB-módszer) előnyeivel és hátrányaival is, melyek egy részének alkalmazásával kapcsolatban még mindig nem tapasztalhatunk teljes mértékű tudományos konszenzust.
Hozzászólók: Bartus Tamás és Németh Renáta
Vitavezető: Janky Béla
2017. május 4-e, 16 óra
ELTE Lágymányosi Campus, Pázmány Péter sétány 1/A
Társadalomtudományi Kari Tanácsterem 0.100C
Irodalom
Write comment (1 Comment)
Tudomány és civil aktivitás
A Módszeresen sorozat újabb eseménye:
Tudomány és civil aktivitás
2019. január 17., 10 óra, MTA TK, Bp. Tóth Kálmán u. 4.
Katona Noémi Kovai Cecíliával és Udvarhelyi Tesszával a tudomány és az aktivizmus viszonyáról, részvételi és hagyományos, etnográfiai kutatási módszerek etikai és politikai dimenzióiról, valamint alkalmazásairól beszélget. Mennyire és hogyan válhatnak a kutatottak kutatókká? Hogyan alakítja át magát a tudást és a tudományt, ha a kutatás "tárgyai" aktív résztvevőivé válnak a tudás létrehozásának? Mik a kihívásai, előnyei és hiányai a részvételi kutatásnak?
Résztvevők
Kovai Cecília az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa. Az ELTE-n végzett kulturális antropológusként, majd 2015-ben fejezte be doktori tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen kultúratudományból. Főbb kutatási területei a roma közösségek kutatása, etnikai és osztály különbségek összefüggései, etnikai viszonyok és hátrányos helyzetű rétegeket érintő fejlesztések. Számos publikációja mellett 2017-ben jelent meg "A cigány-magyar különbségtétel és a rokonság" című monográfiája.
Udvarhelyi Tessza kulturális antropológus és környezetpszichológus, a Közélet Iskolája társalapítója és ügyvezetője, A Város Mindenkié lakhatási érdekvédelmi csoport aktivistája. Doktori tanulmányait a City University of New Yorkon végezte, kutatási témája a magyar lakhatási válság volt. 2016-ban az Ashoka 36. magyar tagjának választották a magyarországi társadalmi mozgalmakban végzett munkájáért.
A beszélgetést terelgeti: Katona Noémi
szociológus, szociális munkás, az MTA TK Szociológiai Intézetének |
Irodalom
Csécsei Ilona et al. (2017). "Mikor van a tetteknek ideje, ha nem ilyenkor?" Részvételi akciókutatás a magyarországi lakhatási mozgalmakról. Kovász (Tavasz-Tél): 53-63.
Csécsei Ilona et al. (2017). Lakhatási mozgalmak Magyarországon a XX. században. Kovász (Tavasz-Tél): 65-81.
Katona Noémi (2016). “Sex work” and “prostitution” in the neoliberal global economy: Potentials of a feminist critique in East-Central Europe.In Kováts E. (ed.),S olidarity in Struggle: Feminist Perspectives on Neoliberalism in East-Central Europe, Friedrich Ebert Stiftung Budapest
Katona Noémi (2017). Szégyen és hallgatás. A kutató szerepe a prostitúció elbeszélésében. Szociológiai Szemle 27(2): 68-87.
A Módszeresen sorozatról
A szociológia tudományának kapuőrei, a legtöbbet olvasott folyóiratok és a jegyzett doktori iskolák sok évtizede megkövetelik, hogy a társadalomkutatók módszertanilag helyes mérések alapján tegyenek csak empirikus állításokat. Módszertani tanszékek, vagy specializált oktatók által tartott kurzusok feladata világszerte, hogy megtanítsák a legkülönfélébb kérdések iránt érdeklődő hallgatóknak, hogy melyek a társadalmi összefüggések mérésének helyes módszerei. Diplomát vagy doktori címet csak az kaphat, aki vizsgákon bizonyította, hogy ismeri e módszereket. E vizsgákat sokan a tudományos munka elégséges feltételeinek is tekintik. A különféle társadalmi kérdésekre fókuszáló folyóiratok szerkesztői is annak örülnek, ha nem kell módszertani dilemmákkal foglalkozniuk, hanem egyértelmű kritériumok alapján minősíthetnek helyesnek vagy helytelennek méréseket; bizonytalanságot és vitát inkább tartalmi kérdésekben látnak szívesen.
Ugyanakkor, szemben sok más társadalom- és természettudományi területtel (és hasonlóan néhány rokon diszciplínához), a szociológián belül viszonylag sokan vannak olyanok, akik alapjaiban kérdőjelezik meg a tudományos mérési módszerek lehetőségeit, és így a helyes módszerek keresésének értelmét a társadalmi jelenségek vizsgálatakor. A kvantitatív kutatók nagy arányban hisznek az egyszer és mindenkorra megtanulható helyes módszerekben. A kvalitatív vizsgálatokat végzők körében viszont több a tudományos méréssel szemben szkeptikusabb kutató. Emiatt a fenti vita néha „kvali-kvanti” ellentétnek érzékelhető. Mi úgy véljük, hogy nem az.
Egyrészt hisszük, hogy a tudományos mérés és következtetés módszereinek kutatása a szociológia számára is nélkülözhetetlen eredményeket nyújtó tudományterület. A társadalmi jelenségek működésére vonatkozó tudományos eredmények nélkül társadalomkutatóként megnyilvánulni felelőtlenség. Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy a mérés és következtetés módszereinek kutatása, hasonlóan más tudományterületekhez, folyamatosan új, a korábbiakat finomító, és időnként cáfoló eredményeket produkál, és mindig vannak nyitva álló, vitatott kérdések. Tehát káros az a közelítés, amely kizárólag örökre kanonizált, és egyértelműen követhető szakácskönyv-receptek írását és betanítását várja el a módszertan oktatóitól. Egy tudomány elsődlegesen a tudományos kutatás módszerein alapszik. Azt gondoljuk, hogy a módszerekről való párbeszéd a szociológia, mint diszciplína intellektuális jövője szempontjából lényeges.
A fentiek szellemében módszertani előadás- és vitasorozatot szervezünk a hazai társadalomkutatók számára. Az előadások és viták olyan módszertani kérdésekre koncentrálnak, amelyek alapvető fontosságúak, és amelyekkel kapcsolatban új eredmények születtek a közelmúltban és/vagy élénk viták zajlanak most a nemzetközi tudományos közösségben. A gyakorló kutatók figyelmét fel szeretnénk hívni azokra a területekre, amelyekben az új eredmények és az aktuális viták alapján megfontolandó bizonyos korábbi, kanonizált és elterjedt gyakorlatok felülvizsgálata. A tudományos pálya iránt érdeklődő hallgatók és doktoranduszok számára alapozó módszertani kurzusaikat kiegészítő ismereteket szeretnénk nyújtani; úgy, hogy a konkrét kérdések vizsgálatakor távolítsuk őket a szakácskönyv-szemlélettől, és világossá váljon számukra, hogy a módszertani kutatás, más tudományterületekhez hasonlóan, folyamatos mozgásban van. De nem szeretnénk, hogy a sorozat régiek helyett új kánonokat jelöljön ki – a sorozat sikere esetén a hallgatók azt érthetik meg, hogy mérési eszközeink nem a bizonytalan empíriát biztos következtetésekké alakító alkímia kémcsövei. Egy tudományos kérdés vizsgálata nem redukálható egy statisztikai modell illesztésére. Célunk, hogy a hallgatók kanonizált szokások követése helyett képesek legyenek az adatok, eszközök és következtetések kritikai megközelítésére, módszereik megújítására, saját korlátaiknak és az általuk képviselt tudomány határainak szem előtt tartásával.
A sorozat egyaránt érintene kvantitatív, kvalitatív és mixed methods módszertani kérdéseket, továbbá általános metodológiai dilemmákat is.
Szervezők:
Gárdos Judit (MTA TK SZI Módszertan és Kutatástörténet Osztály); Janky Béla, BME & MTA); Németh Renáta (ELTE TáTK) és Szakadát István (BME)
Write comment (0 Comments)