Home

modszeresen fb

A szociológia tudományának kapuőrei, a legtöbbet olvasott folyóiratok és a jegyzett doktori iskolák sok évtizede megkövetelik, hogy a társadalomkutatók módszertanilag helyes mérések alapján tegyenek csak empirikus állításokat. Módszertani tanszékek, vagy specializált oktatók által tartott kurzusok feladata világszerte, hogy megtanítsák a legkülönfélébb kérdések iránt érdeklődő hallgatóknak, hogy melyek a társadalmi összefüggések mérésének helyes módszerei. Diplomát vagy doktori címet csak az kaphat, aki vizsgákon bizonyította, hogy ismeri e módszereket. E vizsgákat sokan a tudományos munka elégséges feltételeinek is tekintik. A különféle társadalmi kérdésekre fókuszáló folyóiratok szerkesztői is annak örülnek, ha nem kell módszertani dilemmákkal foglalkozniuk, hanem egyértelmű kritériumok alapján minősíthetnek helyesnek vagy helytelennek méréseket; bizonytalanságot és vitát inkább tartalmi kérdésekben látnak szívesen.

Write comment (1 Comment)

Az előadás diái

Az előadás felvétele (folyt., 3. rész)

A vita felvétele

 „The Basic and Applied Social Psychology (BASP) 2014 Editorial emphasized that the null hypothesis significance testing procedure (NHSTP) is invalid, and thus authors would be not required to perform it (Trafimow, 2014). However, to allow authors a grace period, the Editorial stopped short of actually banning the NHSTP. The purpose of the present Editorial is to announce that the grace period is over. From now on, BASP is banning the NHSTP.” (BASP, szerkesztői bevezető, 2015. február)

 

„Anyone knowing the problems, as described over one hundred years, who continues to teach, use or publish significance tests is acting unethically, and knowingly risking the damage that ensues.” (Stephen Gorard, Sociological Research Online, 2016. február)

Write comment (1 Comment)

 

Előadó: Wessely Anna

WA2 a kortárs magyar szociológia egyik meghatározó személyisége. Iskolateremtő pedagógus, többek között tudományszociológiai, kultúraszociológiai, társadalomelméleti és szociológiatörténeti témákban képezte az elmúlt évtizedekben a szociológusokat az ELTE-n. Számos szociológiai folyóiratot és könyvsorozatot szerkesztett, vezette az ELTE tudományos diákköri tanácsát, igazgatta az ELTE Angelusz Róbert Szakkollégiumát, és tanszékvezető volt az ELTE TáTK-n. Jelenleg a Magyar Szociológiai Társaság elnöke.

 

 Hozzászólók:

Write comment (1 Comment)

Terepjárók: A megismerés és a dokumentáció dilemmái

 

Meghívó

 
2014-ben jelent meg Alice Goffman monográfiája, amely egy philadelphiai, kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó társaságban végzett terepmunkájának eredményeit mutatja be. A könyv élénk érdeklődést váltott ki, ugyanakkor heves vitát is generált (ld. még) az amerikai társadalomkutatók körében, amely a szociológiai terepmunka alapvető dilemmáira világított rá. Mindenekelőtt adódott a kérdés: Igazolhatja-e a megismerési igény a törvényes határok átlépését? Továbbá: támogathatja-e a tudományos közösség a kutatóra (és esetleg másokra) veszélyes kutatási stratégiákat? Azonban az etikai dilemmák mellett és mögött a terepkutatás hatékony módszereiről vallott véleménykülönbségek is előkerültek: Milyen kérdések megválaszolásáért érdemes terepre menni? Mennyi időt kell ott tölteni? Egyedül vagy csapatban hatékonyabb-e dolgozni? Mennyire érdemes közel kerülni az alanyokhoz? Mennyire fontos, hogy ők mit mondanak? Hogyan kell dokumentálni, amit látunk és hallunk?
A beszélgetésen a terepkutatás újra növekvő népszerűsége és a Goffman-vita nyomán reflektorfénybe került régi dilemmákat vesszük elő. Két előadónk, Durst Judit és Kovács Éva eddigi munkásságával markánsan foglalt állást a fenti kérdések többségében egyik vagy másik oldalon. Gondolataik szembesítésével mutatjuk be a terepkutatás néhány alapvető módszertani problémáját és a kortárs válaszokat.
 

Durst Juditdurst

etnográfus, az University College London kutatója közel két évtizede dolgozik nehezen megközelíthető, mélyszegénységben élő közösségekben. E közösségekben a legnehezebben, hosszú, kényes terepmunkával és/vagy jelentős kockázatokkal feltárható motivációk és folyamatok megismerésére törekszik. Korábban elsősorban a demográfiai magatartás érdekelte, az utóbbi időben pedig többek között az illegális hitelezés és a kivándorlás vizsgálatával foglalkozik.

KovacsEJKovács Éva Judit

tudományos tanácsadó, az MTA TK Szociológiai Intézet Módszertan és Kutatástörténet Osztály vezetője, és a bécsi Wiesenthal Institut für Holocaust-Studien kutatási igazgatója. Emellett alapító vezetője a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhelynek valamint az MTA TK Kutatási Dokumentációs Központjának. Legtöbb kutatásának fókuszában a személyes és kollektív emlékezet állt. Legutóbbi nagyszabású és nagyhatású esettanulmányos kutatásáról a Kint és bent: Lokalitás és etnicitás peremvidékeken című könyvben számolt be kollégáival.

 

Vitavezető: Nagy Veronika(Universiteit Utrecht)

 

Beharangozónak: Az etnográfia növekvő jelentősége?

What if Sociologists Had as Much Influence as Economists? New York Times, 2017. március 17.

Kapcsolódó blogposzt

 

Irodalom

Durst Judit ajánlata

Desmond, M. (2014). Relational ethnography. Theory and Society, 43(5), 547-579.
Venkatesh, S. (2002). Doin'the hustle'Constructing the ethnographer in the American ghetto. Ethnography, 3(1), 91-111.

Kovács Éva ajánlata

Olvasmány-lista közösségkutatások elé

 

 
Write comment (1 Comment)